A zsinagóga helyén 1870-től zsidó imaház állt. Ebben az időszakban alapították meg a váradi zsidó közösség tagjai első önsegélyező és jótékonysági szervezeteiket. Ezek között van a „Chebra Ahabat Reim” (Ortodox Zsidó Kölcsönös Segélyző Egylet) is, amely szociális és anyagi segítséget nyújtott a rászorulóknak. Az Aachvas Rein elnevezés, amellyel a zsinagógát illették, ennek az egyletnek a nevéből származik.
A közösség lélekszámának növekedése nyomán az imaház szűkössé vált, így 1912-ben megkezdődött annak bővítése. Miután az épület 1926-ra igen rossz állapotba került, új zsinagógát építettek Pintér István építész tervei alapján, Weimann Béla vezetésével.
A nagyváradi zsidóság rövid története
A múzeum felépítése a közösség történetének kronológiáját követi, a következőképpen:
- A földszinten a váradi zsidóság történelmének legfontosabb dátumai láthatók, köztük az első hitközség (1722), majd az első városrész, Váralja (1722) megalapítása, a közösség kettéválása (1870), a századforduló („la Belle Époque”), a bécsi döntés, majd a váradi zsidók gettósítása és deportálása.
- A múzeum emelete a Holokauszt szörnyűségeinek állít emléket, nyomon követhető a bécsi diktátum, az antiszemita törvények elfogadása, a gettósítás és az Auschwitz-Birkenau-i lágerekbe való deportálás. A rossz emlékű időszakhoz köthető tárgyak is láthatók itt, mint például a gettó szabályzata, a tárgyak visszaszerzését igazoló dokumentumok, sárga csillagok, a munkatáborokból származó iratok stb. Az installációk vizuálisan is ráerősítenek a múzeum látogatásakor átélt döbbenetre.
A nagyváradi Zsidó Történeti Múzeum nagy személyiségei
A Zsidó Történeti Múzeumban megismerheted a 13 éves Heyman Éva történetét, aki auschwitzi deportálása és kivégzése előtt, Anne Frankhoz hasonlóan, naplót írt a nagyváradi gettóban. Éva édesanyja 1948-ban, a háború utáni visszatérését követően szerezte vissza a naplót, majd publikálta azt Budapesten. A későbbiekben számos nyelven kiadták, többek között románul is. Évát az erdélyi vagy nagyváradi Anne Frankként is emlegetik. Heyman Éva emlékére Olyan keveset éltem című, a nagyváradi gettóban írt naplójának több kiadása is kiállításra került.
A múzeumban erősen érződik a váradi zsidóság nagy személyiségei, köztük Heyman Éva vagy Mózes Teréz holokauszttúlélő szelleme. Kiállításra kerültek életrajzaik, naplóik, és számos személyes tárgyuk is.
Fontos szerepet kap a váradi Sonnenfeld család, amelyet nyomdájukról ismert a város. A múzeum kurátorai kiállításmegnyitóval emlékeztek meg a váradi társadalomban mély nyomot hagyó munkásságukról. A legmegrázóbbak mégis az elhunytak nevei, amelyeket a falakra és a kőlépcsőkre vésve olvashat a látogató.
#TravelTips
JAVASLATUNK
Járd be a zsidósághoz köthető épületeket, indul időutazásra, fedezd fel a történelem titkait!
További részletek itt: Oradea Heritage
/Muzeul_Evreilor/IMG_6200__1_optim-700x400.jpg?token=8d4bee99e99413bdb1cb6d6df793075b)
/Muzeul_Evreilor/IMG_6202-Edit__1_optim-700x400.jpg?token=0bbec0c4edd4700279e4a4d5740f327a)
/Muzeul_Evreilor/IMG_6203__1_optim-700x400.jpg?token=52cfd9d32a20cd683c6bce90db47d8aa)
/Muzeul_Evreilor/IMG_6205__1_optim-700x400.jpg?token=7092cbe7caf35dff64414faee655b7ec)
/Muzeul_Evreilor/IMG_6225__1_optim-700x400.jpg?token=877f131916ee9e57ee82a441236d04e6)
/Muzeul_Evreilor/Muzeul_Istoriei_Evreilor_12_optim-700x400.jpg?token=4bb44a07c18964fd98555a068233d2ea)
/Muzeul_Evreilor/Muzeul_Istoriei_Evreilor_14_optim-700x400.jpg?token=b561fcefe1ad362ceae6bc1b7b60ce19)
/Muzeul_Evreilor/Muzeul_Istoriei_Evreilor_9_optim-700x400.jpg?token=9b08f5fd3a6dd153907bf084a69f328b)
/Muzeul_Evreilor/Muzeul_Istoriei_Evreilor_optim-700x400.jpg?token=0023fde124fb78b9f6e261ea829c6110)
