Várad mai kulturális sokszínűségét és gazdagsága kétségtelenül a városban már a középkor óta jelen lévő számos nemzetiség hozzájárulásának köszönhető. A magyarok, a románok, az olaszok, a németek, a zsidók, a romák és a szlovákok mind-mind a városnak adták identitásuk egy részét, ami hosszú távon Várad fejlődéséhez és felvirágzásához is elengedhetetlen volt. Ezeknek a hatásoknak a nyomai világi és egyházi épületeinken, rendezvényeinken, gasztronómiánkban és a régi mesterségeket őrző műhelyekben is megmutatkoznak. Az itt bemutatott történelmi töredékekkel szeretnénk kifejezésre juttatni hálánkat külön-külön minden nemzetiség iránt, amelyek a kezdetektől napjainkig elősegítették Várad fejlődését.
A város multikulturális történelme
A város alapítása az I. László király által emelt kolostor történetéhez köthető, ekörül alakultak ki azok a kisebb-nagyobb települések, amelyeknek 19. századi egyesüléséből alakult meg a mai Nagyvárad. A magyar uralom alatt, vagyis 1541-ig, az oszmán birodalom vazallus államaként létrejövő autonóm Erdélyi Fejedelemség kialakulásáig, a városra különös figyelmet fordított a Magyar Királyság: számos koronás fő látogatott ide, akik közül sokan végső nyughelyüket is Váradon találták meg.
A váradi várba érkezve kérdezd bátran az idegenvezetőt azokról a királyokról és királynékról, akik itt alusszák örök álmukat! Indulj velünk időutazásra, és fedezd fel a város titkait!
A magyar közösség
Ez a közösség hagyta leginkább kéznyomát a város építészetén. Számos egyházi épületet, kolostort építettek a Domokos-, Ferences-, Ágoston-rendi és johannita szerzetesrendek számára, de sok világi épület is a magyarok munkáját dicséri, amelyek közül azonban sajnos sok nem állta ki a történelem viharait, és a várost érő ostromok áldozatául esett.
A magyar közösség kezdeményezte ugyanakkor azokat a kulturális tevékenységeket, amelyek Váradot a művészet, az oktatás és a kultúra fellegvárává emelték.
Az olasz közösség
Talán nem is tudtad, de a középkori Nagyváradon igencsak mindennapos dolog volt olasz beszédet hallani az utcákon.
Ahogyan azt már a Történelem és földrajz menüpontnál említettük, a humanizmus és a reneszánsz ideái az Itáliai félszigetről származó jelentős személyiségeknek köszönhetően ereszthettek gyökeret térségünkben. A katolikus püspökök és főpapok, köztük a reneszánsz szellem megtestesülésének tekintett Andrea Scolari, Giovanni de Milanesi da Prato, Giovanni de Cuirzola vagy Giovanni de Dominis da Arb által hirdetett új elképzelések páratlan fontossággal bírnak Nagyvárad kulturális életének fejlődésében.
Mindazonáltal talán a legjelentősebb hozzájárulása a „homo universalis” iskolapéldájaként számon tartott Zrednai Vitéz Jánosnak volt. Udvarában a legnagyobb tudósok és kultúremberek találkoztak, köztük a lengyel Grigore de Sanock, a ciprusi Filip Podocatharo, a dalmáciai Nicolaus Machinensis, az olasz humanista Marzio Galeotti, vagy Gaspare Tribracco költő.
A román közösség
A románok számszerűleg sokáig kisebbségben éltek Váradon, ám a 18. századtól, Moise Dragoş, Ignatie Darabant, Samuil Vulcan és a többi görög katolikus prelátus idején már hozzájárultak a város kulturális életének fejlődéséhez. A felsoroltak folyamatosan foglalkoztak könyvnyomtatással és oktatással, a lakosság minél nagyobb szegmensének kiművelését tűzve ki célul, egyebek közt falusi iskolák létesítésével.
Samuil Vulcan nevéhez kötődik egy változatos kínálatú, több témát feldolgozó könyvekből álló könyvtár létrehozása is.
Az 1848-as forradalmi hullám elvonulása után kezdtek Váradon megjelenni a művelődési társaságok, például a Román Fiatalság Olvasótársasága (1852-ben), a Várad-Velencei és Várad-Váraljai Népi Kör (1870 februárjában), vagy a Hilaria dalegylet 1875-ben). Mindez a román közösség demográfiai növekedését, illetve a várost az ország kulturális térképre helyezését célul kitűző oktatás iránti érdeklődését mutatja.
A zsidó közösség
Bár a történelem folyamán a zsidó közösség aktívan jelen volt a város életében, a levéltári anyagok egy részének megsemmisülése miatt középkori történelmük rekonstruálása szinte lehetetlen.
Csak a 18. századtól rendelkezünk hiteles és valós adatokkal a közösségről, amelyet jelenleg a város főterén álló, 1878-ban épült neológ, illetve kissé arrébb 1890-ben épített ortodox zsinagóga képvisel. Mindkét zsinagóga nyitva áll mind a hívek, mind a turisták előtt.
A nyitva tartással kapcsolatos további információkért látogass el a Cion Neológ Zsinagóga és a Ortodox Zsinagóga oldalakra.
Art Nouveau, Life Nouveau
Várad multikulturális jellegének talán legfontosabb mutatója a szecessziós építészet, amely városunkat összeköti a legnagyobb európai kulturális központokkal, ugyanakkor stílusában a hely szelleméhez is igazodik. A Fekete Sas palota, a Stern-palota és Moskovits Miksa-palota csak néhány kézenfekvő példa erre.
Ez a multikulturalitás jelenleg a város heterogén népességének harmonikus együttélésében testesül meg, amelyben az itt élő nemzetiségek mindegyike láthatóan, folyamatosan hozzáteszi a magáét Várad életének gazdagításához. Mindehhez hozzáadódik a város sokszínű kulturális élete, a színházak előadásai és a múzeumok kiállításai.
Fedezd fel mindet! Várunk!
